Kardiológia
A szív- és érrendszeri betegségek az egyik vezető haláloknak számítanak a világ fejlett országaiban, így hazánkban is. Statisztikák szerint évente több, mint 30.000 haláleset történik nálunk szívbetegségek következtében. Ezek közül leggyakoribbak a koszorúér problémák, ezután következnek a különböző szívritmus zavarok illetve a szívelégtelenség. Mindemellett fontos tudni, hogy a koronavírusfertőzés nyomán a szívizomgyulladás és a szív ritmus zavarainak előfordulása is megnövekedett, mivel a fertőzés a tüdő mellett a szívet is érintheti.
A szív-érrendszeri betegségek kialakulásához nagyban hozzájárul a nem megfelelő táplálkozás, a mozgásszegény és egészségtelen életmód, a későn diagnosztizált, vagy nem kezelt betegségek. Odafigyeléssel, egészségesebb életmóddal, rendszeres szűrővizsgálatokkal és megfelelő kezeléssel kialakulásuk megelőzhető, illetve annak esélye csökkenthető.
A szív-érrendszeri betegségek sok esetben jellemző tünetekkel jelentkeznek (mellkasi fájdalom, szívdobogásérzés, szédülés, nehézlégzés stb.), de sok esetben semmi jelentős tünet nem jelentkezik egészen az utolsó pillanatig (pl. cukorbetegek esetében). Érdemes tehát évente, kétévente megvizsgáltatnunk magunkat, hogy idejében fény derüljön rizikófaktorainkra, kezdődő, illetve már kialakult betegségeinkre a súlyosabb baj elkerülése érdekében.
Kiknek ajánlott elsősorban a szűrés? Akik szív- és érrendszeri megbetegedéssel küzdenek, fokozottan stresszes életet élnek, belgyógyászati egészségügyi problémájuk van, vagy versenyszerűen sportolnak. Célszerű szűrésen részt venni azoknak is, akiknek a családjában előfordult szívkoszorúér betegség, magas koleszterinszint, magas vérnyomás, hiszen náluk nagyobb eséllyel jelentkezhetnek ezek a betegségek. Cukorbetegeknek és dohányosoknak különösen ajánljuk kardiológiai szűréseket, mivel náluk nagyobb valószínűséggel fordulnak elő szív- és érrendszeri problémák.
Klinikánkon elérhető vizsgálatok:
- Kardiológiai szakorvosi vizsgálat
- Nyugalmi EKG
- Szívultrahang
- Terheléses EKG
- 24 órás vérnyomásmonitor (ABPM)
- 24 órás Holter EKG
Milyen tünetek esetén javasolt a kardiológiai vizsgálat?
- A szokásosnál erősebb szívdobogás
- Nehézlégzés
- Lábdagadás
- Mellkasi fájdalom, szívtáji nyomás
- Bizonytalan eredetű mellkasi panaszok
- Szédülés, gyengeség illetve eszméletvesztés
- Magas vagy alacsony vérnyomás
Terhelésre jelentkező mellkasi fájdalom esetén mindenképpen javasolt kardiológushoz fordulni, mert szívkoszorúér szűkület jele lehet. A fájdalom sugározhat bal karba, hátba, nyakba is, jellemzően pihenésre szűnik. Amennyiben a fájdalom pihenésre sem oldódik, az szívinfarktus jele lehet, ebben az esetben azonnal orvoshoz kell fordulni vagy mentőt kell hívni. A szív eredeten kívül okozhat mellkasi panaszokat többek között gyomorbetegség, reumatológiai eltérés is.
Fulladásos panaszok hátterében is állhat szívbetegség, mindenképpen javasolt az ez irányú kivizsgálás. Ezenkívül a tüdő betegségei, allergia, asthma is okozhatnak ilyen jellegű panaszokat.
Lábdagadás hátterében is állhat a szívműködés zavara. Emellett visszértágulat is gyakori okozója a tüneteknek. Amennyiben a dagadás hirtelen alakul ki, az trombózisra utalhat, ez esetben sürgősségi ellátás javasolt.
Alkalmanként jelentkező szívdobogásérzés, gyors, esetleg nagyon lassú szívverés hátterében szívritmuszavar állhat, ilyenkor a kardiológiai kivizsgálás részeként orvosa Holter EKG-t javasolhat, mely segíthet fényt deríteni a háttérben álló okokra.
Szédülés, gyengeség, esetleges ájulás esetén mindenképpen javasolt kardiológiai kivizsgálás. Ezek hátterében állhat szívritmuszavar, vérnyomásprobléma, de egyéb szívbetegség is okozhat hasonló tünetet. A kardiológiai eredeten kívül gyakorta idegrendszeri okok állnak a háttérben.
A fejfájás hátterében nagyon sokféle ok állhat, többek között idegrendszeri, fogászati, fül-orr gégészeti, endokrinológiai, de a kivizsgálás részeként érdemes a vérnyomásproblémát is kizárni.
A kardiológiai kivizsgálás menete:
A kardiológiai vizsgálat általában beszélgetéssel kezdődik, mely során a páciens elmondja a panaszait, az orvos kikérdezi a rizikófaktorokról, életmódról. Átbeszélik az esetleges korábbi betegségeket, kórházi kezeléseket, jelenleg szedett gyógyszereket. Ezt követően az orvos megvizsgálja a pácienst (meghallgatja a szívét, tüdejét, nyaki ereket stb.) majd EKG vizsgálat, vérnyomásmérés következik. A szív állapotának felméréséhez elengedhetetlen a szívultrahang vizsgálat, mellyel pontosan megállapítható a szívüregek mérete és működése, a szív pumpafunkciója, a szívbillentyűk állapota, a szívfalak vastagsága, épsége, a szívizomzat rugalmasságának, merevségének mértéke. Ez a vizsgálat szinte mindig része a kardiológiai kivizsgálásnak, így érdemes az első kivizsgálás alkalmával erre is időpontot foglalnia (Kardiológiai kivizsgálás (vizsgálat+szívultrahang)), hogy ne kelljen visszajönnie egy másik alkalommal a vizsgálatra. Az első vizsgálat végén az orvos összegzi a látott eltéréseket, amennyiben szükséges, javasol terápiát. Itt kerül sor a további vizsgálatok kiírására, amennyiben szükség van rájuk. Ezek lehetnek terheléses EKG, Holter EKG, ABPM vizsgálat.
A terheléses EKG klinikánkon kerékpár ergométerrel történik, ami azt jelenti, hogy a páciensnek szobabiciklit kell tekerni, miközben az orvos figyeli az EKG-t, vérnyomást. Szívkoszorúér betegség gyanúja esetén mindenképpen szükséges a vizsgálat, de ritmuszavar, vérnyomásproblémák esetén is indokolt lehet. Erre a vizsgálatra lehet hozni sportolásra alkalmas nadrágot, cipőt, hölgyeknek sportmelltartót.
A Holter EKG egy speciális EKG készülék, melyet a páciens 24 órán keresztül visel, szívritmuszavar kivizsgálása esetén szükséges ez a vizsgálat. Amennyiben orvosa ezt a vizsgálatot írja elő Önnek, javasolt lazább felsőrészben érkeznie, mely alatt feltűnésmentesen viselheti az eszközt.
Az ABPM vizsgálat 24 órás vérnyomásmérést jelent, mely napközben fél óránként, éjszaka óránként méri a vérnyomást. Magasvérnyomás betegség gyanúja, illetve a beállított terápia ellenőrzése a leggyakoribb indikációja a vizsgálatnak.
Kardiológiai vizsgálatra mindenképpen hozza magával korábbi kardiológiai vizsgálatainak dokumentumait, esetleges egyéb vizsgálatok eredményeit, kórházi kezelések zárójelentését. Amennyiben a közelmúltban készült laborvizsgálat, annak eredményét is hozza magával. Ezen kívül érdemes összeírni és elhozni az esetlegesen szedett gyógyszerek listáját a pontos dózisok megjelölésével.
